1 hír
Madártetemek hullottak az égből
Griggstown lakóinak több ezer seregélytetem hullott a nyakába hétfőn. A mezőgazdasággal foglalkozó településen sok kárt okoztak a seregélyek, ezért a minisztérium a madarak irtása mellett döntött. Arra azonban a szakemberek sem számítottak, hogy madarak fognak potyogni az égből.
A mezőgazdasággal foglalkozó amerikai Griggstownban madarak potyogtak az égből hétfőn. A Princeton közelében fekvő, több kisebb farmból álló település havas útjain fekete madártetemek hevertek -írja az ABC News [1].
Madár-eső volt, az emberek pedig nagyon meglepődtek - mondta Brian Levine, a település polgármestere. A helyi lakosságot sokkolta a tetemek látványa, mert nem tudták, hogy a madarak pusztulását szándékos ritkítása okozta. A méreg több mint ötezer madárral végzett.
Sokan megijedtünk, mert azért ez nagyon fura - mondta Chris Jiamboia, egy helyi lakos, ahogy kocsijával egy griggstowni úton poroszkált, ami mellett ott éktelenkedtek a döglött seregélyek. Nagyon sok döglött madár volt az utakon, de senki nem vezet olyan őrült módon a környeken, hogy madarakat csapjon el. Aztán megjelentek a tetemek az emberek hátsó kertejiben is - tette hozzá.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium értesítette a helyi rendőrséget, és a Somerset megyei egészségügyi hatóságot, hogy ritkítási programot kezdenek el, azonban arra nem utalt semmi, hogy döglött madarak potyognak az égből- mondta a polgármester.
A mostani hétvégeig gyakran lehetett több száz fős seregély csapatokat látni a környéken. A madarakkal azért végeztek, mert sok kárt okoztak. A bosszantó sereg megette a takarmányt a marhák és a csirkék elől, és az etetőjükbe piszkított.
A speciálisan madarakra kifejlesztett DRC -1339 méreg, amivel a seregélyeket megölték az emberekre és más állatokra ártalmatalan- mondta Carol Bannerman, az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szóvivője. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki a törtétek miatt, és ígéretett tett, hogy a jövőben jobban figyelnek a lakosság értesítésére. A minisztérium alkalmazottai pénteken szórták szét a mérget, amitől a madarak általában három napon belül meghalnak, igy a tömeges pusztulásnak hetfőig kellett bekövetkeznie - mondta Bannerman.
A DRC-1339 nevű mérget, amit az USDA engedélyez, elsősorban a seregélyek irtására használják. 1890-ben 100 seregélyt hoztak az országba, és mára a madarak az orszag legnagyobb állományát adjak- mondta Bannerman.
1 Írás:
Mindyakuza
Fekete felhők
Mr. Briggs nagyokat nyögve öltözködött ezen a téli reggelen, a konyhából sült bacon zsíros szaga érződött.
– Anyjuk! Anyjuk! – kiabált a konyha irányába – Anyjuk!
Nyakán megdagadtak az erek miközben ordított. Kintről mormogás hallatszott ami végül „Mivá' n hé?” szóvá állt össze.
– Hozzad má’ be azt a kibaszott cipőkanalat, ez a tetves cipő nem jön fel a lábamra! – ahogy beszélt, csurgott a nyál a szájából a kockás pamut ingjére.
Ismét mormogás hallatszott dél-princetoni tájszólásban.
– Hozom má’… – ekkor kivágódott az ajtó és megjelent Mr. Briggs felesége csapzottan nyúzott dzsörzéruhában, körülötte zsíros köddel és párával; mintha valami indiai isten jelent volna meg.
– Ne! Aztán gyere enni, mert még nem kaptak az állatok. El kell menned a vaskereskedésbe új ekevasakért.
Mr. Briggs boldog mosollyal vette tudomásul, hogy sikerült felhúznia a cipőt. Csendben reggeliztek, miközben Brad Paisley Online című száma szólt a rádióból. Briggs lassan kortyolta a kávéját és merengve bámult maga elé, majd megállapította:
– Ezek a hippik már nem tudnak igazi countryt játszani! Egyedül ez a Kenny Chesney kölyök tud jó country-t.
Úgy tűnt, hogy ezeket a szavakat csak magának mondta; helyeslően bólogatott maga elé. Felesége a helyi szupermarket prospektusából vagdosta ki az akciókat üres tekintettel.
Mindegy. szólt Briggs és kiment a garázsba, majd beült öreg Dodge pick-upjába, ami betegen zörögve indult, mintha az egész pléhtákolmány szét akarna esni.
A nap éppen felbukkant a hegyek mögül és Briggs kedvenc száma szólt a rádióból. Nem is rossz ez a nap! – gondolta. Boldogan integetett Jonesnak, a farmszomszédjának és tülkölt a benzinkutas lánynak. A lányod lehetne… gondolta, miközben újra mosolyra görbült a szája és a szarkalábai is kisimultak.
Már csak vagy öt mérföldre volt Griggstown-tól, amikor az ég hirtelen beborult és sötétség árasztotta el az utat.
Bassza meg! Csak nem jégeső jön, a kurva anyját, az ilyen!
Ebben a pillanatban mintha bombák potyogtak volna az égből, hatalmas fekete golyók hullottak alá mindenütt. Mr. Briggs annyira megijedt, hogy félrerántotta a kormányt és kisodródott az útról.
Miss Martha Rose lassan sétált Griggstown városka utcáján. Szürke, egyszerű ruhában volt, idős lábain vastag visszérkígyók kúsztak fel, talán egészen az ágyékáig. Feje remegett és a szatyrát húzta a földön, amiből egy csirke feje lógott ki, koszos fekete gömb.
Az egyik szandálja leesett a lábáról. Lehajolt, hogy visszacsatolja, amikor sötétbe borult az ég. Azt gondolta, biztosan a vérnyomása miatt van; próbált visszaemlékezni, hogy bevette-e a gyógyszerét reggel.
Ebben a pillanatban a fejét egy éles tárgy megütötte. Riadtan felnézett és fekete madarak tetemeit látta, amint hullottak az égből. Sűrűn hányta magára a kereszteket és szaladt, amennyire az erejéből tellett. A csirkefejéről már teljesen lekopott a bőr, kilátszott a csirke üveges szeme. Berohant Peter sheriff irodájába, aki éppen a helyi újság felett ült elszenderedve.
Mr. Peter! Mr. Peter! Kérem, az ég áldja meg, itt a világvége! Madarak potyognak az égből! Jön az új megváltó!!
A sheriff felriadt és arra gondolt: Na, ennek is vége; meg kell bilincselni. Szenilis vénasszony, még a végén kárt tesz magában. Az egyik hadonászó kezére rá is kattintotta a bilincset, majd kinézett az ablakon és ő is látta a madártetemeket, meg a sötét tollas esőt, amihez foghatót eddig még nem tapasztalt.
Felhívom a polgármestert. – döntött a sheriff. Tárcsázott és várt, a telefon kicsengett, és a polgármester recsegő viszkis hangján köszönt:
Halló?
Polgármester úr, látta ezt? kérdezte idegesen.
Miről beszél?
A madarakat látta?
Igen, már össze is hívtam az embereket a városháza nagytermébe, ha tudja, gyűjtsön össze mindenkit, szóval szóljon maga is az embereknek.
A városháza nagytermében mint egy hangyabolyban , mindenki idegesen járt-kelt, sokan imádkoztak, gyerekek sírtak, több farmer is puskát hozott és idegesen tekintgettek körbe.
A kövér polgármester felállt a pulpitusra, hangosan köszörülte a torkát, és a mikrofonba sziszegett, jelezve, hogy beszélni készül.
Tisztelt Griggstowniak! Új dologgal állunk szemben és mindannyian riadtak vagyunk. Megkérek mindenkit, hogy próbáljon megnyugodni. A segédem már telefonált a minisztériumba, most járunk utána a dolgoknak. Nem tudom mi ez, de tény, hogy az összes seregély elpusztult.
A’ jó. szólt egy rekedt hang. Többen helyeseltek, bólogattak.
Rendben van hogy jó, csak azt nem tudjuk mitől van. Nagyon ijesztő ez az egész, mindenesetre vásároljanak be és ne jöjjenek ki a házaikból, ha lehet.
Egy szikár ember állt fel a tömegből:
A jószág az legelhet? Vagy mi legyen, hü?
Szerintem azt sem kellene kiengedni addig amíg nem tudjuk mi ez.
Ebben a pillanatban kinyílt a tanácsterem ajtaja, és egy elegáns férfi lépett be rajta finom, de férfias arcszeszillat lengte körül, vonásai tiszták voltak, valódi bőr Samsonite táskája és szép, zafír üvegű Zodiac órája tekintélyt parancsolóan csillogott.
Odalépett a polgármesterhez miközben papírokat vett elő táskájából, majd a polgármester fülébe súgott valamit.
A polgármester bólintott és köhintett egyet.
Tisztelt lakosság! Ez az ember itt a mezőgazdasági minisztériumból jött. Szeretné tisztázni a helyzetet, aggodalomra semmi ok.
Köszönöm. mondta az úr és felállt a pulpitusra.
Tisztelt hölgyeim és uraim! A mai események előre megtervezettek voltak, az önök terményeinek a megvédése érdekében történt minden. Egy bizonyos DRC-1339 nevű mérget permeteztünk a levegőbe, ami elpusztította az önök életét megkeserítő seregélyeket, és segít megvédeni mezőgazdaságunknak oly fontos élelmiszer alapanyagokat. Aggodalomra semmi ok, a méreg emberekre nem ártalmas, több éves kutatás előzte meg a bevezetését.
De nem döglünk meg tőle? kérdezte egy nyers hang.
És a jószágnak sem árt? – szólt valaki a tömegből.
Aggodalomra semmi ok, több városban használtuk már, és sehonnan nem jött visszajelzés arról, hogy bármiféle káros hatással lett volna mind emberre vagy akár állatra - kivéve a seregélyek. – mondta, miközben felnevetett.
Ekkor az egész terem hangos nevetésben tört ki; voltak, akik tapsoltak, mások füttyentgettek. A finom úr boldogan feltartotta a karját, és megköszönte a jelenlévőknek a figyelmet. A polgármester kezet rázott vele majd az emberekhez szólt.
Szemeteskocsijaink hamarosan eltávolítják a tetemeket, és holnap reggel már ami kedves kis Griggstownunkban ébredhetünk.
Hangos éljenzés zengett a tömegből; a polgármestert boldogan sétált végig a termen.
Az emberek szétszéledtek. Néhányan visszatértek az állataikhoz, míg mások biliárdozni mentek és hideg sört inni a közeli csehóba.
Martha Rose is hazatért. Megetette a macskáit, és leült kedvenc családregényét nézni a tv elé. Valamikor éjfél felé ébredt fel. Felhúzta lábán a pongyoláját, és miközben végigsimította lábszárát nem érezte a hurkákat.
Eltűntek a visszereim? – gondolta. Olyan furcsa ez a láb, olyan furcsa érzésem van…
Felállt, és botladozva kisétált a fürdőszobába. Felbukott a fürdőszobaszőnyegben és felnevettet, de nevetés helyett szokatlan hangok hagyták el a torkát; csiripelés vagy károgás? Mindenesetre nem emberi hang. Újra megpróbált megszólalni, de újra csak madárhang jött a torkából.
Biztosan csak álmodom. gondolta. Belenézett a fürdőszobai tükörbe és egy fekete szempár nézett vele szembe. Egy seregély fekete szempárja.
Ekkor szíve hangosan dobogni kezdett, majd nemsokára végleg megállt; teste megrogyott. Vékony vércsík folyt a szájából.
A postás és a sheriff találta meg másnap merev tetemét; visszerei csúnyán kidagadtak.
A megyei halottkém a halál okaként szívinfarktust állapított meg, nem volt semmiféle bűncselekményre utaló jel. A sheriff megírta a zárójelentést, majd ivott egy csésze kávét és elaludt.
